A Rowon koncepció

Egy régi koncepciót szeretnék itt rögzíteni a belőle készülő, alaposabb cikk megírásáig, egyrészt, mert erre találtuk ki és szánjuk az oldalt, másrészt a MAGUS-ban terjedő önkényes "ötletmerítő" tevékenységek szegélyezte úton való egyenes haladás végett.

Rowon. Városállam a Quironeia déli partvidékén, az Északi Városállamok között. A Dartoniták miatt vált ismertté, kedveltté a MAGUS rajongóinak körében, és máig megoldatlan problémákkal küszködik.

A fő gond - amire a mai napig nem született megoldás, Rowon városának elhelyezkedése, erre ugyanis máig két koncepció létezik, uralkodik és osztja meg a MAGUS rajongók véleményét - már aki foglalkozik vele.

Az első az, amelyik később látott napvilágot, de a nagyközönség először ismerte meg, és ez terjedt el és vált uralkodóvá, szálkát szúrva az alapos szemlélők szemébe. A Szürkecsuklyások térképein (Beelze és Domoly alkotásai) Rowon a tengertől több száz mérföldnyire, a szárazföld belsejében található. Hogy a koncepció ne vesszen el, azt biztosítja a Szürkecsuklyások térképeinek - számos bírálat ellenére is - kiváló minősége és elterjedése, közelfogadottsága, aminek lassanként a fennhangon ellenző kiadói körök, pontosabban Gáspár András és köre is fejet hajtott, és ma már a legújabb DV regények és novellás kötetek térképei is a Szürkecsuklyások térképei alapján készülnek - módosítások nélkül - főleg Rowon vonatkozásában.

A második - elterjedése miatt sorolom ide - ám állítólag az eredetei - elképzelés szerint Rowon a Quiron-tenger déli partján fekszik, és kikötőváros. Amíg az előző koncepciót szinte mindenki ismeri, és megfelelő minőségben tárták a közönség elé, addig ezt a változatot és véleményt alig valaki - nem csoda hát, hogy a közelfogadottsága igen alacsony. A koncepciót, már ha megvolt, - bármennyire is kardoskodik ma mellette - sem Gáspár András (Wayne Chapman) nem tartotta ennyire lényegesnek, hogy akár csak egy fél mondatot is vesztegessen rá bármelyik regényében vagy novellájában, sem a Dartonita téma avatott szakértője, Galántai János (Ray O'Sullivan) - a Sötét zarándok és a Sötét tértő írója nem vette a fáradtságot, hogy megemlítse, Rowon a tengerparton fekszik. Ezért akár még az is feltételezhető lenne, hogy nem is volt ilyen elképzelésük, ám ha volt is, egyáltalán nem volt jelentősége - hiszen máskülönben foglalkoztak volna vele. A tengerparti Rowon koncepciójának sokáig egyetlen megjelenése egy Novák Csanád által készített Ynev politikai térkép, amely a Interneten volt hol itt, hol ott fellelhető, de csak a zugba rejtve, és soha nem került közlésre nyomtatásban. Ez sem a megismerésének, sem a közelfogadottságának nem kedvezett.  

A tengerparti koncepció első "hivatalos" megjelenése a Geofrámia című kötetben volt, ahol is a térképen már a tengerparton szerepel, ez robbantotta ki a fő vitát, ugyanis ekkor ismerte meg a nagyközönség ezt a másik koncepciút… ugyanis a szárazföldi ekkor már uralkodott.

Nem ismeretes, hogy a Szürkecsuklyások mi okból tették térképeiken a szárazföld belsejébe Rowont, ugyanis semmi jelentősége ennek - akár a tengerparton is lehetne. Ha olyan nagyon hangoztatott eredeti koncepció lett volna, valószínűleg tudják, és oda teszik, esetleg szándékosan nem, ám ennek semmi értelme, hiszen a leírások alapján "mindegy" nekik. Sokkal valószínűbb inkább, hogy Rowon tengerpartisága olyannyira mellékinformáció volt - hiszen egy írásban sem jelent meg - hogy nem is igen beszéltek róla, a Szürkecsuklyások nem tudhatták hát, mi van András és esetleg Galántai fejében, és az előbbi a tőle megszokott sértett stílusban igyekezett bizonygatni igazát, amikor kiderült, a közvélemény már egy az ő személyes és igen kevesek által ismert mellékinformációjával nem egyező koncepciót ismer. Esetleg - ahogy több másik esetben is - a Szürkecsuklyások tévedtek - a munkájuk nagyságát nézve belefér, külön kutatást érdemelne, bár nem igen lányeges, hogy miért ez a probléma váltott ki ekkora felháborodást a kiadó és/vagy András és ekkora megosztottságot a rajongók körében. Valószínű, a Dartoniták népszerűsége okozhatta ezt, és tette fontos kérdéssé Rowon helyét.

A Szürkecsuklyások szokásukhoz híven hallgattak a dologról - vagy kinyilatkoztatásaikat csak én nem ismerem - míg András szokott stílusában kampányolt a szárazföldi Rowon ellen, hallani sem akarva a Szürkecsuklyás koncepcióról. Elgondolkodtató azonban, hogy a regényekbe sorra kerültek bele a Szürke-térképek, és a Bíbor gyöngyök sorozat térképein már András felügyelete alatt is az ő általa fennhangon ellenzett, szárazföldi Rowon jött ki. Persze az ellenvéleményét továbbra is nagybetűvel hangoztatta… az ellentét nem oldódott fel.

Kijelenthetjük, akár tetszik ez a feleknek, akár nem, akár sérti valaki büszkeségét, akár nem, hogy mindkettő Rowon koncepció megvan, él a köztudatban, ellentétet okoz, és a mai napig megoldatlan, egyik fél sem kínált rá megoldást az "egy vonallal való áthúzáson" kívül.

Én magam se nem szeretem az ilyen megoldásokat Ynev világán, se jó ötletnek nem tartom, se elfogadni nem tudom, senkinek nincs joga közelterjedt dolgokat csak úgy áthúzni, főleg, ha a készítők "nem is hibáztathatók" a hiba (?) elkövetéséért. De ne ebbe menjünk bele, a MAGUS véget nem érő veszekedései maradjanak meg azoknak, akiket érdekel, lássuk inkább a koncepciót és a megoldást.

Mit tudunk?

Adott a két elhelyezkedés, amely egymással ellentétes, egymást egyértelműen kizáró, a másikat fel nem ölelő. A Szürkecsuklyások Északfölde kiegészítőjében továbbá kidolgozásra került Rowon történelme, bölcsen hallgatva azonban jelenéről. András "eredeti?" koncepciója csak a jelenre koncentrál, és kijelenti, hogy a város a tengerparton áll, vagy igen közel ahhoz. Ezt a vele folytatott levelezésekben kiegészítette azzal is, hogy a Szürkecsuklyások szövegével ellentétben Rowon mezőgazdasági ország, nem vastermelő, illetve a folyó, amely a Szürkéknél Jadile, szerinte - Novák Csanád eredeti koncepciójára és térképére hivatkozva - a Deft folyó nevet viseli. Érdekes tény, hogy az "eredeti" koncepció sehol nem említi ezeket, sem a Csanád-térkép - vagy a később készült Geofrámia térkép - sem bármelyik szöveg, regény nem említi sem a Deft nevet, sem a mezőgazdaságot - a sértettséggel és András több megnyilatkozásának ismeretében alapos okkal feltételezhető hát, hogy csak későbbi, dacos "azért is ellentétes" kitalációk.

A helyzetet tovább bonyolította a Szinergium megjelenése, amely össze-vissza kezeli a kérdést… az Andrásnak tulajdonítható szöveg - és egy ott szereplő térkép - ugyanis nem tengerparti Rowonról, hanem Daranáról, mint Rowon kikötőjéről beszél. Nem ismerjük meg azonban a szövegből, hogy Darana tulajdonképpen kikötőváros, önálló település, vagy csak egy városrész lenne.

A fentiekből tehát a következő megoldást ötlöttem ki, és kiegészítőben történő megírásáig itt teszem közzé:

A Rowon koncepció

Rowon múltját a Szürkecsuklyások kidolgozott anyaga, és térképe mutatja helyesen. A városállam - sabard őslakosaival - a történelemben hol felemelkedett, hol csak Antera tartományává süllyedt. A Waganda nomádok érkezésével azonban jelentősége ismét megnőtt. A nagy számú letelepedő nomád, egyesítve a hagyományos vastermeléssel lassan kifejlődve eredményezte a híres nehézfegyverzetű rowoni zsoldosokat. Rowon még birodalom idejéből különleges viszonyban állt a tengerparti, sabard nyelven Deft, a toroni eredetű köznyelven pedig Jadile parti Daranával. Ezt a viszonyt megtartotta, hol erővel, hol intrikával sikerült biztosítania Rowonnal, folyóval összekötött Darana kapuja legyen a tengerre.

A sabard származású gazdag kereskedők Rowon urai hol megfértek viszonylagos békében, hol ellenségeskedtek az őket elnyomó waganda fejedelemmel, akinek sárga-kék szalagos szigonyából (Szürkecsuklyások) annak civilizálódásával lassan kialakult a kék-sárga sávos, szigonyos Rowoni címer. A sabardok azonban nem adták fel önállósági törekvéseiket.

A dolgok a Maremitákkal vettek fordulatot: Airun Al Marem egy jóslat hatására Rowont választotta északi székhelyéül. Hogy ebben mekkora arányú szerepet játszott a szerencse, a véletlen, a sabardok politikai intrikái és az isteni szándék, ne részletezzük, a lényeg, hogy amikor Airunék megjelentek Rowonban, a nép melléjük állt, és szinte vér nélkül - de semmiképpen nem nagy háborúsággal - ez benne van az irodalomban - megszerzik Rowon városát. (fontos: a jóslatban CSAK a város neve szerepelt - ami akár jelenthet is valami különlegeset, vagy Dartonosat, - a helye nem.)

A Rowoni waganda fejedelmet előzték - ezt kiegészíti a Szinergium koncepciója: hamarosan Ablakon vetette ki magát, és meghalt. Tehát nem lehet a visszatérő III. Zorkasttal azonos… A nevét viszont sehol nem említik az előzetéskor. Erre a megoldás: A fejedelmet II. Kharvanként tisztelték, és elűzetése után Alidaxba - szövetséges, Fekete hadúr - menekült, ahol - miután utóda már megvolt a Toroni oldalon és támogatással - segítettek neki kiugrani azon a bizonyos kyr ablakon.

Airunék küldetésre indultak, Alyr tetszhalálba, a város kevés számú Dartonitával - még mindig a szárazföldön - maradt. Az új waganda fejedelem, jelentős Toroni segítséggel, a jóemlékű II. Zorkast után választva nevét, hátha így is növelheti népszerűségét - III. Zorkastként tért vissza városáért, és elfoglalja azt, lemészárolva a védekező Dartonitákat, ezt erősíti a Szinergium is, megadva egy védekezést vezető, elbukott lovag nevét.

A fejedelem megpróbálja megerősíteni hatalmát, majd Airunék ellen küldi a gólemet-szobordémont - lásd WaineCahpman - Prófécia című novellája. Majd seregével - a sabard-rowoni pénzen és kapcsolatokkal megszerzett sinemosi flottával áthajózza csapatait Toronba, hogy rohamtempóban beszálljon a XIV. Zászlóháború csatáiba, ahol később meg is hal.

Airunék eközben megteremtik a fehét orkokat - még mindig a Prófécia -, majd a délről érkező dartonita sereggel egyesülve a Vörös hadurak oldalán beszállnak a Zászlóháborúba - egészen addig, amíg ellenfelük, III. Zorkast meg nem hal. Utána távozóra fogják, és fegyvertársukkal, Calyddal egyszerre - aki meg menyasszonya okán keveredett harcba a toroniakkal - távoznak. (Ez már Kakashegyi Rém koncepcióit is tartalmazza a XIV. Zászlóháború részleteire vonatkozóan.) A lényeg, a rowoni sabard politika dolgozik, a III. Zorkastot átszállító hajóhad a Dartonitákat szállítja vissza, nagy szívességet téve Airunnak, akit ismét nyitott kapuk várnak Rowonban - és egy visszautasíthatatlan ajánlat.

A sabard kereskedő-nemesek saját városukat akarták, önállóan, Dartoniták nélkül, míg Airun rájött, hogy ha bele kíván szólni Észak Ynev politikájába, - és akár más tervei is lehetnek, ami kikötőt igényel - Larion?? - kikötőre, hajókra van szüksége. Tarozott a rowoniaknak, és ők bölcsen ajánlották neki Daranát. A megoldás igazi Dartonos humorral és Airun pofátlanságával az lett, hogy a sötét próféta mintegy az isteneknek is kesztyűt dobva, másik Rowont választott. Mivel azonban a jóslat a Rowon nevet tartalmazta, ezért az egyezség részeként "vitte magával" a nevet is. A sabardok beleegyeztek, és innentől kezdve a tengerparti, egykori Darana viseli a Rowon nevet, és a régi szárazföldi Rowon Darana lesz.

A tervet megvalósították, a dartoniták elköltöztek Rowonba, a fehér orkok a város körüli mocsarakba költöztek, a lovagok hozzáláttak belakni új városukat. Airun minden befolyását latba vetette, hogy mindenkivel elfogadtassa a cserét, és innentől kezdve egy szó sem esett a régi Rowonról, Rowon csak egy van, méghozzá a tengerparton, a Dartoniták kezén. Aki mást mondott, azt fekete páncélkesztyűs kéz verte pofán. Természetesen az egyezség értelmében a régi rowoni, immár daranai sabardok is támogatták minden erővel, a kettő erőfeszítés pedig teljes politikai sikert és elfogadottságot hozott. Természetesen nem mindenhol fogadták el, vagy egyáltalán foglalkoztak a Dartoniták szándékával, ezért pl. a toroni térképeken máig a szárazföldön szerepel Rowon… helytelenül - magyarázatképpen az azóta is IRL közkézen forgó térképekre.

A koncepcióval megvalósul, amit szeretnék és az egyetlen elfogadható megoldásnak tartok, semmit nem kell kidobni, amivel valaki erőt és energiát áldozott Ynevre, minden koncepció egyszerre valósul meg. A szürkék Rowonja megmarad, de megváltozik, hogy Gáspár András tengerparti Rowonja lehessen a jelen Dartonita városa.

A koncepciót Gáspár András levelezésünk során egyértelműen elfogadta és "kedvére valónak" bélyegezte.

Tehát Rowon Psz. 3698 után (egészen pontos dátumot később) a tengerparton áll, ahogyan az a Geofrámia és Csanád térképein szerepel, előtte a szárazföldön, ahogy a Szürkék térképén megjelenik.

A koncepció természetesen szabad felhasználású, nem megfeledkezve kidolgozójának munkájára való hivatkozásról.